A szegedi Cuháré Táncműhely azok közé az amatőr néptáncegyüttesek közé tartozik, melyeknek tagjai hiszik, hisszük, hogy a Kárpát-medence népi kultúrája nem csupán múzeumba való elavult, használhatatlan régi holmi, mit nosztalgiából vagy babonából nem dobunk ki, hanem egy igenis élő, erős és rendkívül értékes örökség, mely alkalmas – úgymint az elmúlt pár ezer évben, ma is – igazi, emberi közösségeket formálni, s azokat megtartani.
Célunk a Kárpát-medence néphagyományainak minél alaposabb megismerése és annak másokkal való megismertetése, megszerettetése műsoraink, táncházaink, egyéb programjaink által.
A Cuháré Táncműhely 2004-ben alakult felnőtt táncosokból, akiknek igényünk volt a kreatív közösségi életre, színvonalas mulatásra és mulattatásra, s így szervezkedni, dolgozni kezdtünk. 2006. óta egyesületi, 2008. óta közhasznú keretben működiünk (Cuháré Kulturális Közhasznú Egyesület néven). Az Egyesületen belül tevékenykedik a Táncműhely, a Népzenei Műhely és a Népművelő Műhely. A Cuháré Népzenei Műhelyen belül működő zenekar tagjai moldvai, bukovinai, felcsíki és gyimesi népzenét szólaltatnak meg, de repertoárjuk egyre bővül.
Utánpótlás csoportunk 2019-től Cuháré Süvölvények néven működik. 2006 óta felnőtt kezdő csoportot is működtetünk.
Kezdettől fogva segítettük, támogattuk a Korinda Zenekar működését, majd miután ők önállóan működnek, 2011-től, évente pályázatot írunk ki, melynek célja a magyar néptánccal, népi énekléssel, hangszeres magyar népzenével foglalkozó, Szegeden tanuló fiatalok tevékenységét segítő anyagi támogatás. A pályázat díjazottjai a minden év áprilisában megrendezésre kerülő Kovács Zoltán Emlékesten mutathatják be az addig tanultakat. Az Emlékest 2007. óta az Egyesület önálló estje, melyen fiatalon elhunyt néptáncos, népzenész barátunkra, a Cuháré egyik alapítójára emlékezünk. E rendezvény Szeged néptáncos életének mára meghatározóvá vált jótékonysági jellegű műsora, ahol vendégként föllépnek Csongrád megyei néptáncegyüttesek és népzenészek, valamint egy-egy országosan ismert előadó, együttes is.
A rövid, egy-egy néprajzi tájegység vagy falu táncát, vagy annak egy részét bemutató műsorszámok mellett nagyobb léptékű műsorokat is készítünk, és azokat igyekszünk olyan közönséghez is elvinni, mely egyébként nem ismerője a néptáncoknak. Ilyenformán, többször felléptünk már nem kimondottan néptáncos jellegű rendezvényeken is. De rendszeresen fellépünk Szeged város rendezvényein (pl. Szabadtéri Játékok, Karácsonyi vásár, Borfesztivál). Szívesen járunk a Szeged környéki városokba, falvakba is. Több alkalommal szerepeltünk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark programjain, de számos külföldi utunk is volt már (pl. Łódz – Lengyelország; Temesvár, Szamosújvár, Kolozsvár – Erdély; Beregszász, Munkács - Kárpátalja).
Nagyon fontosnak tartjuk a hozzánk hasonló módon gondolkodó alkotó műhelyekkel való kapcsolattartást, s örömmel tapasztaljuk, hogy a kinyújtott kéz varázslata működik, baráti körünk folyamatosan bővül, terveinknek még a határok sem szabhatnak határt.
Látjuk, ahogy a „kihalás” szélén, az utolsónak tűnő percben, életrevaló népek felfedezték népi kultúrájukat, s a világgal megismertetve, megszerettetve megmentik azt. Hisszük, hogy a mi munkánk és a hozzánk hasonló módon gondolkodó és alkotó műhelyek munkája által megvalósulhat Kodály Zoltán és társai álma, hogy minden ember anyanyelvén, anyanyelvi szinten énekeljen, táncoljon, éljen, s ne a gyakran rossz ízlésű „nemzetközies” másolatok, utánzatok labirintusában tévelyegjen.
Mindezek alapján számunkra vezérlőelv a nyitóoldalon olvasható mottó.
cimkék: néptánc, népzene, néptáncoktatás, néptáncelőadás, néptáncegyüttes, táncműhely, táncoktatás, magyar néptánc, hangszeres magyar népzene, népi ének, cuháré.
Támogatók: Nemzeti Civil Alapprogram, Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő - Csoóri Sándor Alap, Hagyományok Háza Hálózat, Csongrád-Csanád megye, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
